Csak nem lehet. Biciklizni csak biciklin lehet, s bizony, zebrán csak zebragolni tudsz. De tegyük félre a viccet! Elmondom, hogy miért és hogyan mehetünk át kijelölt gyalogosátkelőhelyen kerékpárral.

 

 

 

Azt úgy nagyjából mindenki tudja, hogy a közúti közlekedés szabályait a KRESZ szabályozza, azt már kevesebben, hogy ez a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (mely tehát nem törvény, ahogyan ezt a cikk végi buszvezető ordítva közölte).

Azt rögtön le kell szögezni, hogy a kerékpár is jármű, a kerékpáros pedig járművezető, s mint ilyenek, az általános előírások vonatkoznak a járműre is és a járművezetőre is. Azonban vannak az általánostól eltérő, különleges szabályok is pl. az állati erővel vont járművekre, a villamosokra, a figyelmeztető jelzést használó járművekre. A kerékpárokra és segédmotoros kerékpárokra vonatkozó különleges szabályokat a KRESZ 54.§-a szabályozza.

E paragrafus 11 pontban szabályoz különböző szituációkat:

• Az 1. általánosságban határozza meg, hogy hol lehet kerékpározni.
• A 2. ehhez képest meghatározza azt az esetkört, amikor mégis szabad a járdán.
• A 3. írja elő az egy sorban haladást és esetkörét.
• A 4. szabályozza azt, hogy mit kell tenni, ha kerékpárral lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni szándékozunk.
• Az 5. az utas szállításának esetköreit szabályozza.
• A 6. az éjszakai és a korlátozott látási viszonyok közötti kerékpározás műszaki feltételeit határozza meg.
• A 7. pont tartalmaz tiltásokat (szám szerint hatot), de ezek közül egyik sem említi az úttesten való átkelést vagy a gyalogos átkelőhelyet.
• A 8. a segédmotoros kerékpárok egyedi szabályait határozza meg.
• A 9. a három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpárok egyedi szabályait határozza meg.
• A 10. a gyalog- és kerékpárúton való közlekedésről szól.
• A 11. a párhuzamos utak közti választás prioritási sorrendjét határozza meg.

És ennyi. Semmi gyalogos átkelőhellyel kapcsolatos tiltás. Érdekes, nem?

 

Hol van hát?

De adjunk helyet kétkedéseinknek, s keressünk rá a "zebra" (találat: 0), a "gyalogos átkelő" (találat: 2) és "gyalogosátkelő" (találat: 18) kifejezésekre! Azt látjuk, hogy ezek a helyek táblákat határoznak meg, parkolási és előzési tilalmat rendelnek el, elsőbbségi viszonyokat szabályoznak. De kerékpárokra vonatkozó tilalmat, egyéb szabályt nem tartalmaznak. Még egy esélyt adva keressünk rá a "kerékpár" (találat: 100 felett) kifejezésre is! Megnyílik az univerzum, s hatalmas információ terít be minket a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékekről, jelzőtáblákról, jelzőtáblák jelentéseiről, útburkolati jelekről, sebességhatárokról, bekanyarodásról, elsőbbségadásról, párhuzamos közlekedésről, megállásról (parkolásról), a jármű kivilágításáról, vontatásról, az úttal és közúti járművekkel, valamint a közúti forgalommal kapcsolatos alapfogalmakról ... de a kijelölt gyalogosátkelőhelyen való kerékpározás tilalmáról semmit nem találunk.

Legközelebb a 40. § (5) e) pontja kerül, mely szerint kerékpárral tilos megállni a kijelölt gyalogosátkelőhelyen, valamint az előtt 5 méter távolságon belül. De hát mi nem megállni akarunk rajta, hanem éppen ellenkezőleg, áthajtani rajta!

Nem marad hát más, meg kell kérdezni azokat, akik szerint "tilos a zebrán biciklizni", hogy ugyan már árulják el, miért gondolják ezt. Általában nem szoktak tudni válaszolni. (Minél agresszívebben dudálnak, annál kevésbé tudnak.) Akik mégis érdemben válaszolnak, illetve a bírságolást megkísérlő rendőrök a KRESZ 54.§ (4) bekezdést nevezik meg hivatkozási alapnak. Erről már ugyan fentebb beszéltünk, s nem találtunk benne tiltást, valóban benne van - és az egész KRESZ-ben csak itt - a bűvös szó: tolva. Hát elemezzük csak ezt a bekezdést!

(4) Kerékpárral
a) lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá
b) a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni
nem szabad.
A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva - a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint - kell az úttesten áthaladnia.

Valóban van itt egy mondat, mely a kerékpáros úttesten történő áthaladásáról szól, de szó sincs benne kijelölt gyalogos átkelőhelyről. A bekezdésben máshol sem! Csak lakott területen kívüli főúton, meg kerékpárútról párhuzamos útra történő balra kanyarodásról.

 

Kiragadva

Szabad-e egyetlen mondatot kiragadni annak környezetéből? Szabad-e úgy tenni, mintha a jogszabályok nem szituációkat szabályoznának? Tegyünk egy próbát!

"A kérelmet fogadó szerv - a kérelem adathordozó anyagától függetlenül - a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot a kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - legkésőbb az azt követő munkanapon feltölti ügyintézésre az ÉTDR-be." Ezt egy kormányrendelet mondja ki, s ez alapján mondhatnánk azt, hogy az éves rendes szabadságunk kivételét kérő papírunkat a munkáltató köteles lenne bedigitalizálni és az építésügyi hatósági rendszerbe feltölteni. Szerencsére ezt senki egy pillanatig nem gondolja így, mert ez a mondat az építésügyi hatósági eljárásokat szabályozó jogszabályban csak és kizárólag a személyesen benyújtott építésügyi hatósági kérelmekre vonatkozik. Nem vonatkozik az elektronikusan benyújtott kérelmekre sem, a nem építésügyi hatósági eljárások kérelmeire sem. Ha elolvassa valaki a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdését, az maga is beláthatja, hogy nem általában igaz az, hogy digitalizálni kell a kérelmet és fel kell tölteni az ÉTDR-be, hanem csak abban az esetkörben, amit az adott bekezdés adott pontja taglal.

Térjünk vissza a KRESZ-hez és a kerékpár tolásához, s tegyünk egy logikai kísérletet! Ha elvonatkoztatjuk a mondatot a bekezdéstől, akkor azt találjuk, hogy minden úttesten csak kerékpárt tolva lehetne kerékpárral haladni. Minden útkereszteződésben le kellene szállni. Sőt, útteste van a gyalogútnak, a kerékpárútnak is, tehát ezeken is csak tolva lenne szabályos áthaladni! Sőt, a mondat szerint a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint lehetne csak... azaz pl. aluljáró esetén lépcsőzve az út alatt. Nem, ezért még sehol sem hallottam senkit zaklatni, mindig csak a kijelölt gyalogosátkelőhelynél kérik számon. A nem kijelölt gyalogosátkelőhelynél nem. Nem értem, hogy ha már kiragadnak egy mondatot a környezetéből, akkor önkényesen miért csak a kijelölt gyalogosátkelőhelyre vonatkoztatva gondolják érvényesíteni azt? Ahogyan mások sem értik itt, itt, itt és itt.

 

Mit tegyünk hát?

De a megoldást keresve lépjünk túl egy pillanatra az értelmezési vitán, s tekintsünk előre! Mert a cél néha segít megérteni a dolgokat. Mi lehet a jogalkotó szándéka? Mi végre a KRESZ? Mi a célja? A biztonságos közlekedés megteremtése. Veszélyes-e a kijelölt gyalogos átkelőhelyen kerékpározni? Önmagában a kerékpározás nem veszélyes. A gyalogosoknak kijelölt területen eleve nem lehet kerékpárral száguldozni, s a kijelölt gyalogos átkelőre érkezvén elsőbbséget is kell adnia az úttesten haladó járműveknek, tehát a szabályokat betartó kerékpáros nem jelent veszélyt. A szabálytalanul közlekedő gyalogos, a szabálytalanul közlekedő gépjármű és a szabálytalanul közlekedő kerékpár természetesen veszélyforrás, az így cselekvő személyeket szigorúan büntetni szükséges. De jelen cikk nem a szabálytalanul, hanem a szabályosan közlekedőkről szól. S aki a megengedett 10 km/h alatti sebességgel érkezve, az úttesten haladó járműveknek elsőbbséget haladva kerékpározik s így hajt át a kijelölt gyalogos átkelőhelyen, az - mint fentebb láttuk - szabályos. Szabályos, mert ezt az esetkört egyetlen előírás sem tiltja.

 

(Ezt a posztot azért írtam meg, mert tegnap Érd központjában a körforgalom zebráján haladtunk át kerékpáron ülve a családdal. 3 gyerekkel, köztük 12 év alattival is, aki a főúton nem kerekezhet, tehát jogosan teker a járdán, s talán logikusan nem az úttesten kíséri őt a szülő. Ha így tenne, akkor alkalmazkodna a kicsi sebességéhez, azaz kb. 5 km/h-val haladna a csoport egy olyan úttesten, ahol záróvonal miatt nem tudna előzni a feltorlódó kocsisor. Tehát fogadjuk el, hogy minden résztvevőnek - a dugót kerülendő - az volt az érdeke, hogy így tegyünk. A zebrához érve az egyébként is lassú sebességről tovább lassítottunk, majdnem megálltunk. De az autós megállt, elengedett. A másik irányban a Volánbusz is megállt. De rátenyerelt a dudára és vörösödő arccal üvölteni kezdett. Kértem, hogy indokolja meg véleményét, mondja meg, hogy mi írja elő, hogy a csapatnak le kellene szállni a nyeregből. Azt mondta, a törvény írja elő. Mondtam neki, hogy az nem lehet, mert a KRESZ nem törvény, de ő csak ismételni tudott, kinyitotta az ajtókat, s szemlátomást hajlott az önbíráskodásra. Ebbe a kiabálásba a busz utasai is beleszálltak. Kissé bántam, hogy nincs nálam a KRESZ, s nincs idő ennek megtárgyalására se.)

Mától mindig lesz nálam egy nyomtatott példány ebből a posztból. S ha ezentúl rám dudál vagy beszól egy járművezető, miközben én a "zebrán biciklizek", akkor a kezébe adom ezt. Barátságosan, mosolyogva. Hátha csökkenteni leszünk képesek a tévhiteket.

Nem vitatom, hogy hosszú évek óta értelmezési vita van a témában. Tudom, hogy a sajtó és egyes vidéki városok közútkezelői rendre úgy nyilvánulnak meg, mely végletesen egyszerűsítő megfogalmazásaival mélyítik a vita medrét. Azt is tudom, hogy a vita eldöntése nem a járművezetőké: vita esetén a rendőr szava dönt, ellene pedig a bíróságon lehet jogorvoslatot kérni. És azt is tudom, hogy ezt a sok éve tartó vitát végső soron a jogalkotó tudná lezárni a mondat egyértelművé tételével.

 

(A kép forrása: http://kerekparosklub.hu/szallj-ki-es-told)

 

Update 160705

És kerülendő/megelőzendő az értelmetlen vitát, szigorúan az értelmes párbeszéd, az egymás megértése érdekében még egy szempont. Korábban mindig megálltam, s leszálltam. 3-4 alkalommal azonban előfordult, hogy míg én megálltam, letettem az egyik lábam és lendítettem hátra a másikat a csomagtartó felett a leszálláshoz, addig - amit én nem láthattam - oda állt hátulról egy gyalogos és jól arcon rúgtam. Sok tucatszor pedig rémületet váltottam ki, a vizes cipőmről sárt fröccsentettem a kiskosztümre, stb.. Elég kellemetlen dolog tud lenni egy kerékpáros láb fejmagasságban. Szóval egy forgalmas zebránál baromira veszélyes leszállni. Nem nekem, hanem a mellettem lévő gyalogosok számára. A legbiztosabb ilyenkor két kézzel a féket fogni, egyik lábat letenni és úgy állni, elindulva pedig a gyalogosoktól tisztes távolságra lassan, az ő tempójukban tekerni, de úthiba, torlódás, tömeg esetén egyik lábbal a földön haladni (roller mozdulatokkal). És mielőtt bárki megint azt kérdezné, hogy mit keresek a járdán: az nekem nem járda, hanem a kerékpárút vége. Nem egy kerékpárút, kerékpársáv, kerékpárnyom egy zebrába torkollik. A gyerek meg teljesen jogszerűen van ott minden főútvonal járdáján is. Szóval nem minden kerékpáros baromarcú kamikázé, szeretjük mi is a biztonságot. Kéretik ezzel a szemlélettelolvasni soraimat.

 

Más a véleményed? Cáfolni tudod a leírtakat? Ír ide kommentbe! De vigyázz, a nemtelen, gyalázkodó hozzászólásokat gondolkodás nélkül törlöm! Itt csak vitatkozni szabad, veszekedni nem!

• < Előző
• Tovább >