Nyomtatás 
fenntartható ökoépítés érd önkormányzat érdi csatornázás csapadékvíz

Megint esik. És megint oly váratlanul ért egyeseket. Gondoltam, számolok egy gyorsat, miért van ez így.

 

 

 

Az én környékem adataiból indulok ki. Érd Dombosváros és környéke, a csatornázásnál ún. 2. részvízgyűjtő terület. Ez a terület északról kapja még Parkváros vizének egy részét, délről duzzasztja a vasúti töltés, s teljes egészében a Benta patak vízgyűjtőjének része. Azaz ami itt leesik, az javarészt a Pusztazámori úti elöntésekben szerepet kap.

 

Teljesen hivatalos és műszaki adatokat nem ismerek, a csatornázási adatokból indulok ki. Ezek nagyságrendileg megbízható adatokat kell adjanak.

A részvízgyűjtő vasúton felüli, beépített része kb. 5,3 km2. A most kiépített csatorna hossza a hivatalos tájékoztatás szerint ezen a területen 42,3 km. Ez azért fontos szám, mert ezt vesszük a vízgazdálkodással érintett közterületek hosszának (feltételezés: ha a szennyvizet itt vezetik el, akkor a csapadékvíznek is kábé ez az út jutna). Egy átlagos közterületi szélességnek 6 métert számolok (ebben van benne a növényzettel nem fedett közterület függetlenül attól, hogy burkolt vagy sem, azaz amiről nagyrészt biztosan lefolyik a víz). Ebből azt számolom, hogy a vízgazdálkodással érintett közterület felülete nagyságrendileg 253 800 m2. 30%-os átlagos beépítettséget (építménnyel fedettséget) számolva a fennmaradó területekből 1 528 860 m2 tető vagy burkolat, 3 567 340 m2 pedig zöldfelület.

Mi, akik kerékpárral közlekedünk, jól érezzük a saját bőrünkön a csapadékmennyiséget. Tudjuk, hogy 3-5 mm-ig nem parázunk, a 10 mm már kiadós, és az nem is olyan ritkán fordul elő. E számítás készítésekor éppen olyan napokat élünk, mikor egy héten többször is a napi 10 mm környékén (7-15) esik. Nem nyári zivatar módjára, de pár óra alatt esik le ennyi. A tapasztalatok is azt mutatják, hogy ilyenkor lépnek ki medrükből a vizek, telnek meg az átjárók és aluljárók. tehát ezzel az értékkel számolok tovább, mint aminek valóban a kezelt csapadékmennyiségen belül kell lennie, hiszen ez gyakran előfordul.

10 mm csapadék azt jelenti, hogy az imént számolt közterületekre 2 538 m3 csapadék hull. Ez a vízmennyiség a következő órákban megjelenik a terület legalacsonyabb pontján, pontjain. A csatornaprojektben olvashattuk, hogy a legrosszabb esetben is 6 órát tölt az "utas" a csatornában, így joggal gondolnám azt, hogy a csapadékvíz is leér ennyi idő alatt. Sőt, azt feltételezem, hogy egy 5 óra alatt lehulló intenzív csapadékvíz 1 órán belül megjelenik alul. A tapasztalat is hasonlót mutat. De vegyük azt, hogy 6 órát utazik a víz, azaz ezt a mennyiséget 6 óra alatt kell tudni a kritikus alsó pontoknak tovább engedni. Ez azt jelenti, hogy a 2 538 m3 víznek 360 perce van lefolyni egy adott keresztmetszeten. Ez 0,12 m3/s.

Mit is jelent ez? Azt, hogy csak a közterületekre hulló csapadék a Benta patak irányában csak ezen területről másodpercenként 0,12 m3 felvételi igénnyel bír. Ezt kellene tudni a Zámori út környékének biztosítani. Ez a szám egyébként nem vészes. Nem ismerve a konkrét adatokat 0,8 m/s-os vízfolyási sebességet feltételezve egy 75 cm széles árok már 20 cm mélységgel biztosítja. És nyilván nem egy árok van, hanem több ponton vezetik le a vizet.

Hát akkor hol a hiba?

Először is ott, hogy nincsenek árkok. Még ez a 20 cm mély árok is hiányzik. Nyomokban vannak ugyan, de az áteresz eldugult, az árok egy része be van temetve ... ismerjük a problémákat. (Az, hogy a víz nem is az árokban folyik, mert nem talál bele, az az út nem megfelelő kialakításából adódik. Ilyet is sokat látunk: több a víz az út közepén, mint az árokban, mert az út nem lejt az árok felé.)

A második probléma az, hogy eddig jótékonyan csak a közterületekre hulló csapadékokról beszélünk. Igaz ugyan, hogy ennek egy jelentős része végül kertjeinkben köt ki, de sokkal jelentősebb az a mennyiség, mely az épületekről kerül ki a közterületekre. Számításaimban eddig a tárgyalt 5,3 km2-ből 5 km2 -ről nem beszéltünk. 30%-os átlagos beépítettséggel (vagy burkolt felülettel) számolva 1 528 860 m2 olyan felületet kapunk, ahonnan el kell vezetni a vizet. Nos, ez már - a fenti körülmények között - 15 289 m3 csapadékot, s 0,71 m3/s vízhozamot jelent, s az iménti árok mélységét 118 cm-rel növeli meg. Na, ez az, ami már biztosan nincsen meg. Hiszen ne feledjük, ez csak az említett terület kapacitásigénye, a valódi keresztmetszeti igény ennél nagyobb, mert a kiszolgálandó terület is nagyobb!

Valamit azonban vegyünk észre!

Épületeink tetőzetére és telkeink járdájára hullt csapadék elvben hatszoros terhelést jelentenek a vízelvezető rendszernek. Ha nem küldenénk a csapadékot azonnal az alattunk élők nyakára (ezt nevezzük csapadékvíz-elvezetésnek), hanem helyben megfognánk (gyűjtenénk, később ellocsolnánk) és elszikkasztanánk, a továbbvezetett csapadékot pedig nem a legrövidebb úton küldenénk lefelé, akkor ezt a 6 órás leérkezést napokkal (hetekkel) el tudnánk nyújtani, azaz időben egyenletesebb lefolyást adva nem kellene 0,83 m3/s-mal számolni, elegendő lenne 0,12 m3/s-mal. A képzeletbeli árok 140 cm-es mélysége helyett elég lenne 20 cm mély.

(Érdekes adalék, hogy az érdi HÉSZ - jó eséllyel alkotmánysértő módon - az építési engedély iránti kérelmének dokumentációjához csapadékvíz-elvezetési számítást is kér. Mintha az lenne a probléma, hogy a tetőről lefolyó vizet az ereszcsatorna-rendszerünk nem lenne képes kivezetni a közterületre, holott a probléma éppen azután van: az utcán nincsen árok. A gondos szabályozás ezzel szemben nem az elvezetés számítását kérné, hanem a probléma kezelését, előtérbe helyezve a szikkasztást és házon belüli felhasználást. De egy HÉSZ-nek még csak erre sincsen joga, ezt állami szinten kellene kezelni.)

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a még így is fennmaradó, jellemzően aktív zöldfelületeinkre hulló csapadék ennek bőven duplája. Azaz, ha ökológiailag szegény zöldfelületeket tartunk fenn (fás-bokros felületek helyett csak gyepet), akkor a lent tapasztalható vízelöntés is könnyen a duplájára nő. Hiszen a teljes területre hulló csapadék ezen számítások szerint 53 500 m3, mely 2,5 m3/s vízhozamigényt jelent, s akkor az a bizonyos út széli, 75 cm széles árok 4 méterrel mélyebb kell legyen.


kép forrása: facebook.com

Na ez az, kedves barátaim, ami nem fog menni. Mert az egy dolog, hogy az önkormányzatnak hosszú évek óta tudnia kellene, mi a törvény adta dolga, mire kell felkészüljön, de nekünk, polgároknak is felelősségünk van abban, hogy ilyen gyorsan jött helyi árvizek alakulnak ki hónapról hónapra. Igen, az önkormányzat (és az állami hatóságok) felelőssége az is, hogy a renitens polgárokat kötelezze, megbüntesse, helyes magatartásra késztesse még a csapadékvíz-gazdálkodás területén is. De az megint csak a mi, állampolgári felelősségünk, hogy erre alkalmas vezetőket válasszunk. Ha beérjük az esőzések utáni fotók fészbúkos posztolásával és a hangos jajveszékeléssel, de nem jut időnk és energiánk felkészülni a klímaváltozás következő hullámaira, akkor csak hozzászokhatunk az ismétlődő káreseményekhez.

Ki-ki eldöntheti, hogy miként képzeli családja jövőjét. Csakhogy a döntés mások családját is érinteni fogja.

 

Korábban a témában:

 

UPDATE1: Viszonyítási pontként megemlítem, hogy egy versenymedence (50 x 21 x 2,2 m) 2310 m3 vizet nyel el. Tehát nagyságrendileg az ezen részvízgyűjtő közterületeire lehulló napi csapadékot be is tudná fogadni. Nem lenne ördögtől való gondolat ekkora egységenként közterületi víztározókat, vízgyűjtőket építeni? A baj az, hogy mivel egyes területeken nem megoldott a víz kezelése, ez a medence bizony a közutakon alakul ki.