Az elektronikus világban egyre jobban helyet követel magának az elektronikus aláírás, de ez vélhetően még jó darabig nem fogja pótolni kézírásos aláírásunkat. A köznyelvben és jogszabályban egyaránt saját kezű aláírással találkozunk, de mi alapján hisszük azt, hogy a saját kezű az a kézírásos?

Idegen kifejezéssel autográfnak nevezzük azaz eredeti, saját kezű kéziratot, de itt a görög eredetű szó jelentése még azt takarja, hogy "saját írású". Korábban használatos (latin) kifejezés volt a manu propria, rövidítve m.p. „saját kezűleg”, mely mai megfelelője az s.k.. Az s.k. rövidítés feloldása: saját kezével (vagy kezűleg, vö. AkH. 277. és 282., OH. 1252. o.). A hivatalos levelekben általában a név alatt szerepel, de nincsen rá szabály, hogy hol kell megjelennie (a név előtt, alatt vagy után).

A kézzel írt aláírás a személy nevének saját kezűleg leírt teljes, rövidített vagy egyszerűsített grafikai ábrázolása, amely a személy hitelesítő jeleként használatos, írássajátosságainak összességét tekintve egyedi, így alkalmas a névtulajdonos azonosítására. De nincs aláírásra vonatkozó jogszabály.


A kép forrása:
http://krukof2.deviantart.com/art/Electronic-signature-193154713

Nos, akkor ezek után tisztázzuk, hogy ha egy elektronikus ügyintézés keretében be kell nyújtanunk egy iratot sajátkezű aláírással (pl. aláírólap), akkor vajon mit várhatnak el tőlünk!

Először is tisztázzuk, hogy "sajátkezű" nem létezik, csak "saját kezű". Ugyanis a "saját" melléknevet és a "kezű" melléknevet különírjuk az alábbi szabály alapján: [AkH. 108, OH-107]. De ez a kisebbik hiba, a műszakiak köztudomásúan nem tudnak helyesen írni, tudjuk be ennek.

A nagyobbik gond az az, hogy tisztázni kellene a "saját kezű"-ség fogalmát. Bizonyára a jogalkotó is úgy gondolja, hogy a saját kezemben tartott eszközzel írok alá, s nem direktben csak és kizárólag a saját kezemmel (az én kezem legalábbis eddig még nem hagyott írásnak alkalmas nyomot soha, csak ha vérzett, de akkor az a nyom, amit hagyott, az piros volt és nem az előírásnak megfelelő kék). Egyértelműnek látszik, hogy a saját kezű aláírás is egy eszközzel történik. Mégis valamiért a golyóstollat és nem a számítógépet értjük ezalatt. De jól tesszük? Ha a jogszabályalkotónak az lett volna a szándéka, hogy a kézírásos aláírásunkat kérje, akkor miért nem így fogalmaz? Nem logikus az, hogy elektronikus ügyintézésben a saját kezűleg használt eszköz egy elektronikus eszköz (azaz nem a golyóstoll)? Hol van az előírva, hogy a saját kezű aláírás nem lehet elektronikus?

Sőt! Van ahol az van leírva, hogy a saját kezűség elektronikus eszközzel valósul meg! Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet ügyintéző általi aláírásra vonatkozó fejezetében, a 46. § b) pontjában azt írja, hogy ha jogszabály a kiadmányozó aláírását, illetve bélyegzőlenyomatát követeli meg, úgy ez elektronikus formátumban úgy is teljesíthető, hogy a szervezet nevében történő gépi aláírást és időbélyegzőt használ (ezt tesszük az ÉTDR-ben is), az ügyintéző neve mellett pedig „s.k.” jelzést helyez el.

Ezek után fel kell tenni a kérdést: akkor mi a különbség a hatóság ügyintézőjének saját kezűsége és az ügyfél saját kezűsége között? Az előbbi saját kezűsége lehet elektronikus, az utóbbié nem? Vagy inkább megint egy oltári nagy fogalmi zavarban vagyunk, elfelejtettük a szavak jelentését, s az elektronikus ügyintézésre nem vagyunk képesek átállni még a fogalmak szintjén sem?

Szóval felteszem a kérdést:

Mi az, hogy saját kezű?

A megfejtéseket és javaslatokat jogszabályi vagy szakirodalmi hivatkozásokkal, alátámasztásokkal várjuk alább