vargailles - vargailles

  • ... amíg a takaród ér, avagy lakáspolitika II.

    Az előzőekben eljutottunk oda, hogy az átlagos magyar családnak átlagos (nem luxus) lakhatási igényei vannak, s ezt az átlagos bérből megteremteni nem tudja. Bűnös-e az az ember, aki szeretné megnyújtani a takaróját, hogy nyújtózkodás nélkül elférjen alatta? Vagy a padon fekve jó a tegnapi újság is?

  • Addig nyújtózkodj ... avagy lakáspolitika I.

    Hallom a sok bölcseletet. A devizahitelesek maguk tehetnek arról, hogy ide jutottak. Minek kellett nekik ekkora hitelt felvenni?! A könnyen felvehető pénz könnyen elment, aztán most sírnak! No de a forinthitelesekkel mi van? Róluk kevesebb szó esik. Egyáltalán: számít, hogy milyen pénznemben vette fel? Biztos, hogy csak a pénz neme a probléma? Volt fizető képes kereslet? Állításom szerint itt alapvetően nem arról van szó, hogy a takaró szélénél tovább nyújtózkodunk-e, hanem arról, hogy az a takaró olyan csöpp, hogy nem férünk el alatta. Akárhogy is ügyeskedünk, fázik a lábunk.

  • Az egyszerű állam, avagy a kevés és jó szabályokról

    Sokat beszélünk a jó államról, az egyszerű államról, a felesleges szabályok kigyomlálásáról, gyorsításról, egyszerűsítésről. Egy törvénytudó, ki kísérteni akarta a Mestert, egyszer megkérdezte tőle: melyik a nagy parancsolat a törvényben?

  • Az építésügyi engedélyezés

    Miért van szükség az építési engedélyre, kik csinálják, miért és hogyan? Korábbi provokatív kérdésfeltevésem után alább egy realista (vagy annak szánt) tájékoztatót adok közre az építési engedélyezés jelenlegi rejtelmeiről.

  • Az építésügyi hatóságok működéséről

    2015 januárjában az építésügyi hatóságokon szolgálatot teljesítő kollégákat invitáltam egy felmérő ív kitöltésére. A hivatalos adatszolgáltatásokkal szemben arra voltam kíváncsi, hogy az építésügyi e-közigazgatás névleges bevezetése után két évvel hogy birkóztak meg a hatóságok az új kihívásokkal, s hogy állunk az egységes jogalkalmazás megteremtésével. Minden tervező tud történeteket mesélni, de most egy őszinte tényfeltárással azt kutattam, hogy mennyire általánosíthatunk e történetekből.

  • Egyszerű-e a bejelentés?

    Hogy év elején változnak a jogszabályok, az szinte természetes már. Hogy az új szabályokat advent végén, ne adj' Isten Szilveszter előestéjén van módja megismerni a nagyérdeműnek, azt is megszokta már kényszerűségből az építésügy. De talán először fordul elő, hogy a Magyar Közlönnyel szilveszterezők sem tudnak felkészülni az év első munkanapjára, mert jórészt a kérdések megfogalmazásáig sem jutnak el.

  • Elektronikus műszaki dokumentáció kiírás szerinti követelménye

    3D PDFA tervező köteles szerkeszthető formában is leszállítani a terveket? És ez most mit jelent pontosan? Projektdokumentáció terén tapasztalható, hogy az elektronikus tervszállítás már a tervezői szerződések műszaki specifikációjában pontatlanul megfogalmazott követelmények miatt esetleges. Főként igaz ez, ha tervezői konzorcium szállít több szakágra kiterjedően.

  • Elhagyható munkarészek

    Kevés tervezőben és még kevesebb hatóságban látom tudatosodni, hogy létezik az „elhagyható munkarészek” intézménye. Tudom és átérzem a hatóság felelősségi terhét, s hogy miért kér be állandóan mindenféle felesleges(nek látszó) dokumentumot. De ez alól maga a jogalkotó menti fel (lásd még „hülye jogszabályok” by Lázár János ) azzal, hogy van lehetőség eltérni a szokott mókuskerékből.

  • építésügy

    vargailles.hu - építésügyi hírcsatorna

  • építésügy


     

  • Építésügy

    vargailles.hu - építésügyi hírcsatorna (+)

  • Időpazarlás III.: Sablon nélkül

    A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 15. § (1) nem véletlenül írja elő azt, hogy az építésügyi hatóság az ÉTDR által biztosított sablon segítségével hozza meg az eljárás folyamán szükséges döntést, amelyeket a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezés szerint közöl az ügyféllel, az egyéb értesítettekkel, és ehhez az ÉTDR mint zárt rendszer adatbázisába menti le a kiadmányokat és a kézbesítési adatokat is. Hihetetlen, de azért, mert ha valóban jól alkalmazzák az ÉTDR-t, akkor ez így gyorsabb. Ha nem így csinálják, akkor erősen kétséges, hogy a 15 napos határidőbe beleférnek.

  • Iratkezelés az építésügyben - előzetes

    Hamarosan írok bővebben is az építésügyi elektronikus iratkezelésről. De egyelőre csak a Nagy Üres Piros Táska Díjat adományozom egy iratkezelési rendszernek.

  • Közreműködés hatósági eljárásokban

    Kötelezték valamire? A szomszéd valamit tervez, de nem tudja, hogy mihez van joga? Elakadt az engedélyeztetése? Legalizálná a korábban végzett építési tevékenységét? Szeretné tudni, hogy mit tehet és mit nem? Jó lenne, ha valaki a hatóság előtt képviselné?

  • Lakóépületek fenntarthatósága

    Ha holnap egy jótündér azzal keresné fel Önt, hogy kívánjon hármat, akkor az egyik legyen az, hogy lakóépületeinket a ma elérhető technológiával passzív vagy aktív házakká varázsolja. Másnap leállíthatnánk Magyarország összes nagyerőművét.

  • Lehet-e egyszerű az, mely nem tükrözi a rendszerszemléletet?

    Mi a jogszabály feladata? Normákat állítani a társadalmi és gazdasági folyamatokhoz a közjó érdekében. Milyen folyamatokat érdemes e normarendszerrel szabályozni? Melyeket a társadalmi és piaci szereplők maguktól képtelenek lennének megalkotni, vagy a közjó szempontjából helytelen módon alkotnának meg. De nagyon nem érdemes olyan területre merészkednie a jogalkotónak, melyek az iparági logika szerint erős beidegződésűek, alapvetően jól működő folyamatok, pláne nemzetközi szinten is sztenderdnek tekinthetőek. Pedig itt most valami egészen más történt az építésügyben.

  • Mi az építésügy feladata?

    Vitaindítónak szánt gondolatok következnek. Gyakorló tervezőként, az építésügyi közigazgatásban majd' egy évtizedet szolgálatot teljesítő mérnökként, az elektronikus építésügy bevezetésének kísérletében aktív szerepet vállalóként, nemzetéért felelősséget érző műszaki írástudóként tapasztalataimat, gondolataimat osztanám meg azokkal, akik foglalkoznak e területtel. Provokáció? Igen, ha a közgondolkodás annak minősül. Szubjektív és egyéni sérelmek taglalása? Nem, mert át is léphetnék a problémákon (hiszen tudom, hogy a borítékok világában sokkal egyszerűbb és gazdaságosabb elintézni valamit, mégsem azt választom). Pár eset és gondolat után felteszem a kérdést.

  • Saját kezű?

    Az elektronikus világban egyre jobban helyet követel magának az elektronikus aláírás, de ez vélhetően még jó darabig nem fogja pótolni kézírásos aláírásunkat. A köznyelvben és jogszabályban egyaránt saját kezű aláírással találkozunk, de mi alapján hisszük azt, hogy a saját kezű az a kézírásos?