vargailles - vargailles

  • (kerékpár)Útjaink

    Az elmúlt időszakban kialakult a kerékpárutak építésének finanszírozási rendszere. A kerékpárutak tervezésére 50%-os, építésére 20%-os önrésszel lehet pályázni két területen: turisztikai és biztonságtechnikai célok meg-valósulására.

  • A Bem téri óvoda bővítésének margójára

    A városnak és a gyerekeknek több kisebb intézményre lenne szüksége. Általános várospedagógiai elvárás, hogy a kisgyerekek abban a korban, amikor szocializálódnak és elkezdenek kötődni az őket körülvevő tágabb környezethez, akkor a lehető legtöbbet lehessen emberi léptékben, azaz sétálva közlekedni. Ez tipikusan az óvodába, játszótérre, boltba járást jelenti. Berögzülnek útvonalak, elindul a kötődés, az "én környékem" tudat, illetve megfigyeli a természet és az épített környezet változásait... S ehhez az kell, hogy 5-10-15 perc gyalogútra legyen mindenkitől egy-egy óvoda. Egy kertvárosban (azaz ritka népsűrűség mellett) ez azt jelenti, hogy viszonylag sűrűn és kis létszámú intézményekkel potyogtatják tele a várost.

  • A Gyula utca forgalmi rendjéről

    tabla k 20060207110308Van egy utca Érden, amit a közelmúltban viszonylagos tisztességgel rendbe tettek. Szilárd burkolatot kapott, miután a csatornázás megtörtént és egy óvodát is építettek az utcában. Tipikusan lakóutcának tűnik, de azért ennél egy picikével több. Éppen ezért nehezen érthető, hogy miért egyirányúsították totálisan.

  • Agg lom e ráció?

    Ha fenntarthatóságról beszélünk, akkor sokan egy zöldövezeti kertes házat vizionálnak, ahol megoldott a komposztálás és a madárbarát kert, telepíthető hőszivattyú és hasznosítható a csapadékvíz. Valóban lehet a fővárost körülölelő településszövetben úgy élni, hogy ne fogyasszunk többet annál, mint ami az erőforrásokból ránk jut? Miként gondolkodjunk a mintegy 100 településen élő milliós lakosságról, ha a jövő útját keressük?

  • Agglomerációs célok

    Az agglomeráció problémái, küzdelmei alapvetően nem helyi szinten dőlnek el. A főváros és kerületeinek politikai erőtér dominálta viszonyában a környező települések kérdései elvesznek. Pedig nem csupán az érintett lakosság ingázik, de a szolgáltatások és a feladatellátások is kétlakiak. Az állami és az önkormányzati feladatok, illetve bevételek nem teremtenek egy egységes szemléletű forráselosztást. Az agglomerációs politika eme régi adósságát fel kell számolni.

  • Amikor a meggymentők barackot kapnak

    A Szövetség az Élő Tiszáért mozgalomhoz csatlakozó helyi meggymentés önálló lábakra áll. Az érdi civilek által szervezett közvetlen kereskedelmi akciósorozat megvalósítja a "Vásárolj helyi árut" lokálpatrióta és ökológiai alapelvet.

     

  • Csatornázás: alternatív nyilatkozat

    Az elmúlt hetekben a témában a lakosság és a szervezők között folytatott kérdés-feleleti folyamat többünk véleménye szerint nem zárult megnyugtató válasszal. Van egy olyan ingatlantulajdonosi réteg, aki szeretne a Társulatba belépni, de a közzétett nyilatkozat tartalmazta pénzügyi konstrukció és pénzügyi-jogi garancia nem megfelelő. Amiért is ők azt nem írják alá, ezáltal a belépési szándékát kinyilvánítók száma alacsonyabb a lehetségesnél.

  • Dombosvárosiak esete Postásteleppel

    Parkvárost két egységnek tartom. A Bem tértől északra fekvő (Felső-)Parkváros meghatározó, ám mégis más fejlődési jegyeket visel, mint a tőle délre elterülő Alsó -Parkváros. E területt?l keletre található völgyes rész (Diósd határában egészen Ligetig) egy külön településrész.

  • Érd

  • Érdi kerékpárutakról beszélgetünk

    ... pontosabban az igényekről, szokásokról. Térképi megjelenítés és kommentelgetés.

  • Érdi turistautak?

    Szoktatok Ti kirándulni? És Érd környékén? Elnézve a turistautak szövetét Érden ebben is fehér foltot látni. Mit gondoltok, összeköthető lenne Biatorbágy, Törökbálint és Dunavarsány feltárva Fundokliát, Törökbálintot, Diósdot, Tárnokot, Kakukk-hegyet, a régészeti parkot?

  • Ez lenne 2014-ben a zöld politika Érden?

    Ahogyan azt egy korábbi posztban már írtam, a Nyitnikék "szakmai" rendezvényre, a "Zöldpolitikia Érden" előadásra a szokásos zöld dzsekimben elmentem. Leültem a teremben az első sor szélén. Aztán jött a biztonsági őr. A zöld dzsekit le akarták rólam vetetni. Finoman, a fülembe súgva szólított fel. Kértem, hogy ne súgdolódzon, hallja meg minden jelenlévő, hogy a felső ruházatom eltávolítását kéri tőlem azért, mert pártlogó van rajta (indoklás: ez nem politikai rendezvény). Pont akkor, amikor a kivetítőn a Fidesz logója szerepelt. A jog előtti egyenlőségre hivatkozva a levezetőt kérdeztem, hogy miért kellene az én pártom jelvényét eltüntetni, amikor a másiké kint van (nem a párt rendezvénye volt, hanem közösségi, szakmai műsor!), aki végül azt mondta, hogy ha a rendezvényt csak hallgatni akarom, azt lehet. Én betartottam az egyezséget, nem szóltam közbe. Hogy mit nem kérdeztem meg az alku alapján, s a jelenlévők mit kérdeztek, arról írok most. Igen, az érdi zöldpolitika hű lenyomata volt az előadás. A feljegyzésben az elhangzott kifejezéseket, igéket használom, hogy hűen adjam vissza az esemény szakmaiságát.

  • Fenntartható kertváros, avagy lehetőségek az agglomerációban

    Az immár hagyományos Civil Esték októberi beszélgetésén arra kerestük a választ, hogy miért lakhatatlanok városaink, miért nem épülnek fenntartható városok? A kérdésre adandó feltevések között öt fő választ adtunk, majd ezekre kerestünk igazolást, illetőleg megoldási javaslatot.

  • Fogadóóra helyett lakossági fórum

    Hat óra előtt pár perccel még úgy tűnt, ez a fogadóóra sem lesz más, mint a többi. Jánosi György országgyűlési képviselő pontosan érkezett, felment az emeleti irodába, és behívta első vendégét. Eközben azonban a Polgárok Háza folyosója – mintegy „varázsütésre” – hirtelen megtelt azokkal az emberekkel, akik a Parlament elé kerülő egészségügyi törvénytervezettel kapcsolatos kérdéseikre szerettek volna választ kapni János Györgytől. Varga Illés Levente, az Élőlánc az Érdi Kistérségért szervezet vezetője a sajtónak eljuttatott meghívójában kifejtette, azért szánták magukat erre a szokatlan lépésre, mert térségünk országgyűlési képviselője – szervezési hibákra hivatkozva – nem jelent meg a TB Mentők február 2-án megtartott lakossági fórumán.

  • Gyors csapadékszámítás

    Megint esik. És megint oly váratlanul ért egyeseket. Gondoltam, számolok egy gyorsat, miért van ez így.

  • Kaláka, szívességbank, Time Dollar a Civil Estéken

    A Civil Esték februári eseménye ezúttal egy igen érdekes kezdeményezésnek ad otthont. Hogyan lehet pénz nélkül termékekhez, szolgáltatásokhoz hozzájutni úgy, hogy közben az eladó és a vevő kölcsönösen segít is egymásnak? A világ számos pontján keresik e kérdésre a választ, s sokan állítják: megtalálták. Csere-bere börzék, kaláka körök és szívességbankok ezrei hirdetik a lokális társadalom válaszát a globális kihívásokra.

     

  • Kerékpárral egy családias nagyvárosban

    Kerékpáros kirándulásra invitálom azokat, akik még nem próbálták. Tegyük fel, hogy egy olyan városban élünk, melynek vezetése milliókat költ a családias nagyváros önámítására, s egy városi rendezvényre mi ezt komolyan vesszük. Családunkkal egy városi rendezvényre megyünk, s onnan kerékpárral kívánunk hazajutni. Első probléma átjutni a belvárosi közlekedési káoszon. Azon a káoszon, melyet színezetétől függetlenül egyetlen városvezetés sem volt képes kezelni még soha. 

     

  • Matrica nélkül Érd és Budapest között

    Melyik út megyen itt Budára? Nem csak a matricás! Összeszedtem pár olyan útvonalat, melyhez nem kell autópályát használni. Csak a könnyű hivatkozás kedvéért.

     

     

     

  • Nem veszed észre, hogy mindenki szembe megy veled az autópályán?

    Mondja ezt nekem kedves topiktársunk. És nem csak ő. Érdekes kérdés ez. Egyszerű lenne a "birkanyáj szellemével" vagy a "széllel szemben nem lehet" példázatával élni. De itt van ez a neocivil csapat is, aki mindenáron képviselni akar és összefogni értem bárkivel. Fekete/fehér és igen/nem? No nem. Vigyázat, analitikus geometriai okfejtés!

     

  • Útban egymáshoz, útban önmagunkhoz

    Érden és Tárnokon a polgármesterek fogadták a Nemzeti Zarándoklatot. Az ország négy tájáról, Somoskőújfaluról, Pálházáról, Ópusztaszerről és Pannonhalmáról gyalogos zarándokok indultak el, hogy „bevegyék" a fővárost. Úti tarisznyájukban vitték azt a 24 pontot, amelyet a kezdeményezés szervezői a magyar nemzet követeléseként fogalmaztak meg. A nyugati szárny június 18-án elérte Érdet, s másnap indult tovább Budapestre, hogy a másik három ággal ott egyesülve az 56-osok terén tervezett nagygyűlésen ismertesse a civilek követeléseit. (Vizsy Ferenc István az Érdi Újságban megjelent cikke)